ADATVÉDELEM
ÍRJON NEKÜNK
ELÉRHETŐSÉGEK
POJEKT ALAPADATOK

A projekt alapadatai
  
Projekt neve:
Gazdasági és társadalmi megújulás Szentlõrincen
Kedvezményezett:
Szentlõrinci Geotermia Zrt.
Közremûködõ szervezet:
„Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság

 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív program, KEOP-4.2.0/B/09-2009-0026 pályázat során elnyert támogatás a helyi hõ- és hûtési energiaigény kielégítését szolgálja megújuló energiaforrásokból.

 

A Szentlõrinci Geotermia Zrt. KEOP-4.2.0/B/09-2009-0026 pályázat által 441 672 826 forinttal támogatott projektjének célja a geotermikus energia hasznosítása Szentlõrincen. A beruházás teljes összege körülbelül 1,3 milliárd forint.

 
A Környezet és Energia Operatív Program

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) keretében került kidolgozásra, a 15 operatív program egyikeként. A KEOP tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzetértékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot, koherenciát. A KEOP hét évre szól, megvalósítására a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásával, 2007 és 2013 között kerül sor. A KEOP Irányító Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), Közremûködõ Szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KVVM FI), valamint az Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság (Energia Központ).

Célok

A KEOP alapvetõ célja Magyarország fenntartható fejlõdésének elõsegítése. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminõségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történõ alkalmazkodását.

A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevõ fejlesztése elõnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez, illetve a természeti erõforrások hatékonyabb és takarékos használata elõsegíti a fenntartható fejlõdés irányába történõ elõrelépést, és javítja az ország versenyképességét.

Keret

A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2007-2013 között körülbelül 1 332 milliárd Ft vissza nem térítendõ támogatás nyerhetõ el környezetvédelmi fejlesztésekre.

A KEOP pályázati kiírásaira egyaránt pályázhatnak a kiírástól függõen, többek között, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, vállalkozások és társadalmi szervezetek is.

Prioritások

A KEOP a következõ területeken (prioritásokban) hirdeti meg pályázati lehetõségeit:

Prioritási tengely
(a prioritási tengely alá esõ intézkedések)

Mrd Ft folyó
áron

1. Egészséges, tiszta települések
707
szennyvíz kezelés
398
hulladékgazdálkodás
117
ivóvíz minõség javítás
192
2. Vizeink jó kezelése
382
árvízvédelem
165
vízgazdálkodás, VKI
83
kármentesítés
42
rekultiváció
86
vízbázis-védelem
6
3. Természeti értékeink jó kezelése
37

4. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése

68
5. Hatékonyabb energiafelhasználás
42
6. Fenntartható életmód és fogyasztás
21
7. Projekt elõkészítés
53
8. Technikai segítségnyújtás
21
Összesen:
1 332

 

A KEOP-4.2.0/B pályázati konstrukció összefoglalója
 
 

  A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendõ, tekintettel arra, hogy Magyarország energia-felhasználásában részarányuk jelenleg viszonylag alacsony, és emellett a hazai fosszilis energiahordozókészlet és -termelés is korlátozott, így az ország importfüggõsége az elsõdleges (primer) energiahordozók (uránérc, földgáz, kõolaj) tekintetében nagyon magas, meghaladja a hazai energiaszükséglet 75%-át.

A KEOP egyik kiemelt célkitûzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlõdésben. Ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvezõ befolyásolása a hagyományos energiaforrások felõl a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elõsegítésével.

 

„A helyi hõ és hûtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” elnevezésû konstrukció általános célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, a megújuló energiaforrások hõtermelésben játszott szerepének, valamint az összenergia felhasználásban lévõ arányának a növelése.

A konstrukció ösztönözni és támogatni kívánja az energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítõ beruházások megvalósulását, elsõsorban az önkormányzati és non-profit szektor intézményeiben, másodsorban kis- és középvállalkozások gazdasági termelési folyamataihoz kapcsolódóan, valamint a távfûtési rendszerek megújuló energia alapon történõ teljes vagy részleges energiaellátását. Ezen keresztül cél az önkormányzati, valamint a vállalkozói célcsoport esetében a hosszú-távú energiaköltségek csökkentése.

A konstrukció hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a fosszilis energia felhasználás csökkentéséhez, a megújuló energiák használatának uniós kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, az importfüggõség csökkentéséhez, az önkormányzati célcsoport energiaköltségeinek csökkentéséhez.

A konstrukció célja továbbá a megújuló energiaforrások kiaknázásának fokozására irányuló beruházások elõsegítése vissza nem térítendõ támogatás formájában. A konstrukció elsõsorban kis-közepes méretû projekteket támogat meghatározott támogatási mérték, kedvezményezetti célcsoport és regionális térkép szerint 30-70 % (jövedelemtermelõ projekt esetében 10-70%) mértékben.